Zöldjavak a háztartásban

74510024
A kukába kerülő háztartási hulladék egyharmada különösebb fáradság nélkül komposztálható. A konyhai zöldség-, gyümölcs maradványokat, a kertben lehulló faleveleket, a levágott füvet, az elszáradt virágokat zöldjavaknak nevezzük. A talajban lakó milliárdnyi apróbb-nagyobb élőlény ezekből „állítja elő” a humuszt vagy más szóval a komposztot - ha hagyjuk. Komposztálással kapcsolatos tudni- és tennivalók...

 

 

 Szervezzünk programot!

ph komp ea 2008-1018b
Az elmúlt években kidolgoztuk a helyi komposztálási programok szervezésének és lebonyolításának módszereit. Megelőzhetjük a hulladékok keletkezését, egyúttal csökkenthetjük a programban résztvevő családok, lakóközösségek, intézmények hulladékkezelési költségeit. Önkormányzati fenntartású intézménynél ez közvetlen költségvetési megtakarítás...

Komposztálási ismeretterjesztő előadásokat vállalunk!

 

 

 

 Eszközök

2007 komposztálás 028b
Komposztálóedények, járható- és közösségi komposztálók, rácsok, silók, komposztrosták, ásóvillák leírása, használati útmutatója, ára, megrendelési lehetőségei.

 

 

 

 

 

 

Kiadványok

KiadványokEgyesületünk komposztálást, biogazdálkodást népszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványai a komposztálás jelentőségével, a komposztálás csínjával-bínjával, a komposzt, a szervestrágya felhasználásával ismertetnek meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Égetés, zsákolás, nem!

2007 komposztálás 030b

Ha másból nem is, a településeink felett egyre sűrűbben gomolygó füstfellegekből csalhatatlanul megállapítható, hogy ismét beköszöntött az ősz. A levélégetés napjainkra modern „népszokássá” váló, egészségkárosító és környezetszennyező szertartása sokaknak okoz bosszúságot. Pedig lenne más megoldás is. Egy természetes folyamat segítségével az eddig haszontalan hulladéknak tekintett szervesanyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulhatnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 Diólevél

diólevél

A közhiedelem szerint a diólevelet meg kell semmisíteni. Az igazság az, hogy a friss diólevélben valóban vannak növekedésgátló anyagok, de ezek a komposztálódás során lebomlanak. Tehát nyugodtan eláshatjuk a csatabárdot és a diófa lombját korlátozás nélkül felhasználhatjuk a komposztáláshoz.

Hasonló folyamat zajlik a fenyő gyanta-, illetve a tuja terpentin tartalmával.

 

 

 

 

 

 

 

 

Égetés és zsákolás nem

Miki kampanyplakat 02-22019-es kampányunk célja a lombégetés és zsákolás visszaszorítása!

 

 NE ÉGESSÜNK, NE ZSÁKOLJUNK, HELYBEN KOMPOSZTÁLJUNK!

 

Létezik egy kézenfekvő hulladék-megelőző módszer, melynek segítségével egy-kettőre 30-50 %-kal csökkenthetnénk a kommunális és „zöldhulladékunkat”, jobban mondva zöldjavainkat. Tavasztól őszig rengeteg nyesedék és lomb kerül zsákokba, a szelektív gyűjtő zsákok is megtelnek műanyag csomagolóanyagokkal. A jelenség jól szemlélteti, nem igazán értjük, mi zajlik a kertjeinkben.

Őseink még nemigen ismerték a hulladékot, ami számukra leginkább a természetes anyagokat jelentette. Azóta viszont feltaláltuk az egyszer használatos, műanyag-csomagolóanyagokat, meg sok, a természet számára idegen terméket. A konyhai és a kerti növényi maradványok és a természet számára kezelhetetlen műanyagok közötti különbséget meg nem értve, mindent központi kezelésre száműztünk. Márpedig a kerti komposztálás során humusz keletkezik, ami az egyetlen természetes tápanyagforrás a növényeink számára. A talajpusztulás világjelenség. A modern mezőgazdaságból is szinte teljesen eltűnt a szervestrágyázás. Ez az oka élelmiszereink egyre riasztóbb tápanyaghiányának. A kerti talajokkal sem bánunk kesztyűs kézzel, hiszen a faleveleket is vagy elégetjük, vagy zsákokba gyömöszöljük és elszállíttatjuk. A hulladék meg egyre csak növekszik, míg a rendszer egyszer csak saját súlya alatt dől össze. Ennek vagyunk most tanúi.

A kerti komposztálás során a konyhában és a kertben keletkező szervesanyagok egy természetes folyamat során komposzttá, vagyis humusszá alakulnak. Ha meg akarjuk érteni, mi is zajlik a komposztálónkban, elég kisétálnunk az erdőbe. Kinek jutna eszébe a lombot onnan összegyűjteni és elégetni vagy elszállítani?! Valójában tehát nincs más dolgunk, mint a talajban élő, milliárdnyi élőlénynek minél kedvezőbb körülményeket teremteni áldásos tevékenységéhez. Mindezzel jelentősen csökken a kezelésre szoruló hulladékunk mennyisége, ugyanakkor növekedni fog kertünk talajának tápanyagtartalma.

Sok szó esik napjainkban a klímaváltozásról. A humusz jelentős szénmegkötő, a műtrágyával szemben újra életet ad a talajnak. Manapság az önellátás is egyre gyakrabban kerül szóba: az egészséges, tápanyagdús élelmiszerek a veteményeskertünkben állíthatók elő a legegyszerűbben. Ehhez biztosítja a legfontosabb feltételt a saját kertünkben keletkező, garantált minőségű komposztunk. Így még a hulladékunk másik legnagyobb részarányát képező, költséges és környezetterhelő, megbízhatatlan termékeket elrejtő, egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok is eltűnhetnének az életünkből!

Komposztálás során a természet helyettünk dolgozik, így a folyamatnak semmiféle káros mellékhatása sincsen!                     

 

Gellért Miklós elnök

 

A komposztálás helyszíneB Dia31b Dia30 

DIA Page 3 Dia52 Dia66 Dia87